Gondoltál már arra, milyen lenne egy olyan világ, ahol nem csak az Nvidia és az AMD (meg az utóbbi időben az Intel) diktálja a videókártyák árait? Ahol nem kell egy fél vesét eladni a legújabb AAA-s játékok futtatásához?

Nos, a színfalak mögött egy komoly tech-forradalom zajlik: Kína gőzerővel fejleszti a saját grafikus processzorait (GPU). De vajon képesek ezek a kártyák felvenni a versenyt a nagyokkal, vagy megmaradnak a Wish-ről rendelt, átmatricázott átverések szintjén? Járjunk utána!

Miért kezdett Kína saját GPU-fejlesztésbe?

A válasz egyszerű: geopolitika és függetlenség. Az USA és Kína közötti kereskedelmi és technológiai feszültségek (exportkorlátozások, szankciók) miatt a kínai piac nem juthat hozzá a legbivalyabb Nvidia mesterséges intelligencia (AI) és gaming chipekhez. Kína erre nem azt mondta, hogy „hát jó, akkor nem játszunk”, hanem azt: „akkor megépítjük a sajátunkat”.

A legfontosabb játékosok: Kik ők?

Nem egyetlen sufnituning cégről van szó. Több komoly, milliárdos tőkével rendelkező vállalat is megjelent a piacon:

1. Moore Threads

Ők jelenleg a legismertebbek a gaming világban. A Moore Threads MTT S80 nevű kártyájuk volt az első, amely papíron lenyűgöző specifikációkkal (például PCIe Gen 5 támogatással, ami még sok mai csúcskártyában sincs) robbant be a köztudatba.

• A valóság: A hardver erős, de a szoftveres optimalizáció (a driverek) az elején katasztrofális volt. Azóta rengeteget javultak, és sok játék fut már rajtuk teljesen vállalhatóan, de még mindig van hová fejlődni.

2. Innosilicon (Fenghua sorozat)

Bár ők inkább a vállalati szektorra és a felhőalapú számítástechnikára fókuszálnak, a Fenghua kártyák bebizonyították, hogy képesek 4K-s kijelzést és alapvető grafikus feladatokat kezelni, minimális fogyasztás mellett.

3. Biren Technology

Ők nem a gamereket célozzák, hanem az Nvidia igazi aranybányáját: az AI és szerverpiacot. A Biren chipek nyers számítási kapacitásban félelmetesen közel állnak az amerikai csúcstermékekhez, emiatt folyamatosan rajta is vannak az amerikai tiltólistákon.

A legnagyobb kihívás: A Driver-átok

Hiába teszel egy kártyára 16 GB gyors memóriát és ezer számítási magot, ha a kártya „nem beszéli a játékok nyelvét”.

A videókártyák lelke a szoftver. Az Nvidia és az AMD évtizedek óta csiszolja a drivereit (illesztőprogramjait), hogy a DirectX és a Vulkan motorok zökkenőmentesen fussanak. A kínai gyártóknak ezt a 20-30 éves lemaradást kell behozniuk pár év alatt.

Emiatt fordulhat elő, hogy egy kínai kártya az egyik játékban simán hozza egy RTX 3060 szintjét, a másik játékban viszont el sem indul, vagy összeomlik.

Érdemes most kínai videókártyát venni?

Röviden: Átlagos gamerként még NEM.

Ha egy megbízható, „bedugom és működik” gépet szeretnél, amin hétvégén fixen elindul a legújabb Cyberpunk vagy Call of Duty, akkor maradj a jól bevált márkáknál. A kínai kártyák beszerzése Európából nehézkes, a garanciális ügyintézés rémálom, a szoftveres buktatók pedig sok fejfájást okozhatnak.

Kiknek ajánlott mégis? Tech-rajongóknak, tesztelőknek és azoknak, akik szeretnek kísérletezni. Hardveres szemmel nézve lenyűgöző, amit ezek a cégek ilyen rövid idő alatt elértek.

Végszó: Mi várható a jövőben?

Ne becsüljük le a kínai tech-szektort. Emlékezzünk vissza, honnan indultak a kínai okostelefonok (Xiaomi, Huawei) tíz-tizenöt éve, és hol tartanak most. Ha a Moore Threads és a hozzájuk hasonlók képesek lesznek stabilizálni a szoftveres hátteret, 3-5 éven belül a kínai videókártyák valós, olcsó és versenyképes alternatívát jelenthetnek a globális piacon. És ez nekünk, vásárlóknak csak jó hírt jelenthet: a verseny ugyanis letöri az árakat.